Fokozott verejtékezés

A túlzott izzadás okai

izzadás, verejtékezés

Természetes, hogy melegben, különösen párás hőségben vagy fokozott fizikai igénybevétel esetén izzadunk, néha azonban enélkül is verejtékezünk. Hogy mitől, arról a következőkben lesz szó.

Dühösek vagyunk

Ha dühbe gurulunk, szervezetünkben stresszhormonok szabadulnak fel, amitől megnő a pulzusszám, fölmegy a vérnyomás, emelkedik a testhőmérséklet. Mindez izzadáshoz vezet. A düh néha egészséges érzelmi reakció, gondot csak az okoz, ha rendszeressé válik.

Nyomás alatt

Aki már csúszott életében határidővel vagy elakadt a szava nagyobb hallgatóság előtt, az tudja, hogy a stressz, a szorongás és a zavar alaposan meg tudja izzasztani az embert. A stressz különösen a tenyér és a talp verejtékmirigyeire hat, a nyirkos tenyér még csak fokozza a zavart és a szorongást.

Kávé

A kávé kétféleképpen hat az izzadásra. A koffein egyfelől stimulálja a központi idegrendszert, ami aktiválja a verejtékmirigyeket, és a forró vagy meleg folyadék is izzaszt.

Fűszeres ételek

Az erős, csípős ételek becsapják a szervezetünket, azokat az idegi receptorokat ingerlik, amelyek a hőre is reagálnak, ezért ül ki a verejték az arcunkra például egy csípős leves fogyasztásakor.

Túlzott alkoholfogyasztás

Rögtön meg tudjuk mondani valakiről, hogy már alaposan a pohár fenekére nézett, mert nemcsak bizonytalanul áll a lábán és összemossa a szavakat, de vörös az arca és verejtékezik. Az izzadás az alkohol értágító hatásának tulajdonítható.

Dohányzás

Újabb ok arra, ha eddig még nem tettük volna meg, hogy abbahagyjuk a dohányzást. A nikotin hatására acetilkolint választ ki a szervezetünk, s ez stimulálja a verejtékmirigyeket. Szapora lesz a pulzus, emelkedik a vérnyomás és a testhőmérséklet. A nikotinmegvonás is fokozott verejtékezéssel jár.

Már megint itt van a szerelem

Úgy érezzük, elveszítettük a fejünket, ám a szerelem valójában az agyban kezdődik, amikor kiszabadulnak az adrenalinszerű vegyi anyagok. A kémia a felelős a szívdobogásért, az izzadt tenyérért és a szerelem többi árulkodó jeléért.

Várandósság

A szervezetben a várandósság alatt kibocsájtott hormonok és a fokozott anyagcsere fokozza a hőérzetet és aktivizálja a verejtékmirigyeket. Fogyasszon a terhes elég folyadékot. A baba megérkezése után néhány hétig még többet izzad a kismama, mert ilyenkor távozik a terhesség alatt tárolt folyadéktöbblet.

Láz

A testhőmérséklet betegségben azért emelkedik meg, hogy a kórokozók számára ellenséges környezetet teremtsen. Amikor lemegy a láz, izzadni kezdünk, ez is elősegíti a test lehűtését.

Menopauza

A csökkenő ösztrogénszint a szervezet hőközpontjára, a hipotalamuszra hat. Mindegy, milyen hideg van kint, a változó korban levő hőnek hőhullámai vannak, kitágulnak az erek, és maximális fokozatra kapcsolnak a verejtékmirigyek.

Angina és más betegségek

A verejtékezés az angina, illetve a szívinfarktus velejárója is lehet. A fertőzések, a diabétesz és a pajzsmirigy túlműködés is verejtékezést okozhat.

Egyes gyógyszerek mellékhatása

Több gyógyszer mellékhatása a fokozott verejtékezés, ilyenek az antidepresszánsok, a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), a vérnyomáscsökkentők, néhány diabétesz elleni gyógyszer, valamint a rák kezelésére alkalmazott szerek. Ha az izzadás túlságosan erős, beszéljük meg az orvossal az esetleges gyógyszercserét vagy az adagolás megváltoztatását.

Az izzadás lehet egész testre kiterjedő, de lehet csak a tenyereken, talpakon, egyéb testrészeken. Ha az izzadást okozó betegségek kizárhatók (láz, pajzsmirigy-túlműködés, stb.), akkor legtöbbször a hyperhidrozis pszichés eredetű.

Az ún. antikolinerg szerek használata átmeneti és sok a mellékhatása (szájszárazság, homályos látás, vizelési panaszok), ezért inkább helyi szerekkel érdemes próbálkozni.

Helyileg alkalmazható a 20-25 %-os alumínium-klorid oldat, melyet este az érintett területre fel kell vinni, majd fóliával lefedni, reggel, pedig a fólia eltávolítása után a bőrt lemosni. Ez a kezelés körülbelül egy hétig hatásos. Sérült, vagy frissen borotvált bőrre ne használjuk.

Más betegeknél a csapvizes iontoforézis használ, de methenamin 5 %-os oldatával is tettek terápiás kísérletet. Drasztikus esetekben a verejtékmirigyek műtéti eltávolítására is szükség lehetSparsorium antisudoricum (hexaklorofén, szalicilsav, alumen).

Patikában kapható izzadásgátló hintőpor:

Sparsorium antisudoricum (hexaklorofén, szalicilsav, alumen)
 

Mi a teendő, ha erősen izzad?

izzadás, verejtékezés, hiperhidrózis

Jobban izzad, mint a többiek? Már öt perces futás után is verítékezik? Meg kell törölnie a tenyerét, valahányszor kezet akar fogni valakivel?

Sokan válaszolnak igennel a fenti kérdésekre, ám nem árt tudni, hogy a bő verejtékezés, erős izzadás nem minden esetben jelent komoly, orvosi problémát, néha „csak” kellemetlen.

Az erős izzadás hátterében állhat pajzsmirigy-túlműködés, diabétesz vagy akár valamilyen fertőzés is, és gyakoribb a túlsúlyos embereknél. Hiperhidrózisnak nevezzük azt az állapotot, amikor ugyan bő a veríték-kiválasztás, de az illető egyébként teljesen egészséges.

Mi az a túlzott izzadás?

Minden egészséges embernél eltérő lehet az izzadás foka nagy melegben, intenzív sportolás közben. Ha azonban semmi ok nincs rá, mégis izzadunk, hiperhidrózisról van szó.

A hiperhidrózisnak kétféle fajtája van, a lokalizált (helyi) és az általános hiperhidrózis.

A helyi hiperhidrózis a népesség 1-3 százalékát érinti, általában gyermek- vagy ifjúkorban kezdődik.

Az elsődleges (primer) hiperhidrózis általában nem okoz semmilyen betegséget, és nem is valamely betegség okozza, egyébként egészséges embereknél is előfordul.

Azért hívják helyi hiperhidrózisnak, mert a testnek csak bizonyos részeit érinti, általában a hónaljat, lágyékot, fejet, arcot, kezet vagy lábat. A tünetek jobbára szimmetrikusan jelentkeznek. Oka az idegrendszer kisfokú működési zavara, arra is van némi bizonyíték, hogy örökletes.

Bár ez az állapot nem jár semmiféle kockázattal, az életminőséget befolyásolhatja, akár a társasági élet rovására is mehet.

A másodlagos és általános hiperhidrózis kevésbé gyakori, ilyenkor testszerte izzad a beteg, és ez orvosilag is komolyabban veendő. Azért másodlagos, mert valamely más betegség talaján alakul ki.

Az egyik árulkodó jel az éjszakai izzadás, kiváltó okai közt szerepel a menopauza, a terhesség, pajzsmirigy-rendellenességek, diabétesz, alkoholizmus, tuberkulózis, Parkinson-betegség, rheumatoid arthritis, stroke, szívelégtelenség, leukémia vagy limfóma.

A szorongás kiváltotta izzadás nem azonos az általános hiperhidrózissal.

Egyes gyógyszerek is okozhatnak fokozott izzadást, ezek:

– triciklikus antidepresszánsok
– SSRI antidepresszánsok
– szájszárazság elleni szerek
– egyes kiegészítők, mint pl., a cink-alapú gyógyszerek.

Mikor forduljunk verítékezéssel orvoshoz?

– éjszakai izzadás esetén
– általános verítékezés esetén
– aszimmetrikus izzadáskor
– hirtelen bekövetkező változások esetén
– ha középkorúak vagy idősebbek vagyunk
– gyógyszerváltáskor jelentkező tüneteknél
– más tünetekkel kísért izzadás esetén.

A fokozott izzadás kezelésére a következőket ajánlják a szakemberek:

– izzadásgátlók
– iontoforézis
– egyes gyógyszerek
– Botox-injekciók
– műtéti megoldások

A másodlagos hiperhidrózis is kezelhető, ám ilyenkor először a kiváltó okot kell megkeresni és kezelni

Forrás: Informed.hu