Gyógyszermérgezés

Melyek a leggyakoribb "önártó célzatú" okok?

A kezeletlen depresszió, a "nagypszichiátriai betegségek", mint a skizofrénia és a bipoláris zavar, a pszichés problémák általában, az anyagi kilátástalanság, szenvedélybetegségek, párkapcsolati zavarok, időskorban pedig a testi betegségek okozta fájdalom.

Melyek a leggyakoribb mérgezéssel kapcsolatos szerek, gyógyszerek?

Benzodiazepinek és meprobamát (szorongásoldók), régi és új típusú antidepresszánsok (tri- és tetraciklusos szerek, SSRI és SNRI – újabbkeletű gyógyszerek). A régebbi antidepresszánsok veszélyesebbek e tekintetben. Gyakoriak még a béta-blokkolók, és a kalcium-antagonisták, (vérnyomáscsökkentők), a teofillin (asztmaellenes szer), fájdalomcsillapítók (főleg a paracetamol és a szalicilátok).

… és ami nem gyógyszer?

Első helyen a kábítószerek, majd az alkohol, a szén-monoxid, és a marószerek.

Milyenek a mérgezési tünetek?

 


A mérgezettek általános ellátása

Azért nem könnyű a helyzet, mert a mérgezett (öngyilkos) nem mindig mond igazat. A mérgezett ellátása kórházi feladat, és nem pszichiátriai típusú. A kórházi ellátás előtt legalább (gyógyszer)csoport-diagnózis kell, fertőtlenítés, és a beteg állapotának stabilizálása.

Teendők

Hánytatás: a gyomor-bélrendszeri „tisztítás” (dekontamináció) laikus által is végezhető, nálunk leggyakoribb a langyos sós víz adása, vagy a garat ingerlése. A mérgezést követő egy órán belül végezhető csak! Zavart tudat, légzési elégtelenség, marószer-fogyasztás után tilos végezni! Kisgyermeken sem javasolt. Az erőltetett hánytatás (súlyosabb) szövődményekhez vezethet.

Gyomormosás: a betegek kb. 15%-ában végezhető. A beavatkozásnak szintén csak a mérgezést követő 1 órán belül van értelme, de bizonyos szerek, gyógyszerek esetén ez kitolódhat. Gyomormosás csak tiszta tudatú betegen végezhető. Szövődmény még ekkor is adódhat. Nem javasolt: nem biztosított légutak, nyelőcsőszűkület, aktív fekély megléte esetén.

Orvosi szén: általános „ellenméreg” óriási felületaktivitása miatt, 1 g-ja mintegy 1000-3500 m2 (!) felületű. Nem tablettában, hanem feloldva, szuszpenzióban kerül alkalmazásra, nagymértékben képes megkötni a méreganyagokat. Használata mielőbb javasolt. Egy órán túl már kevéssé hatékony. Nem javasolt: nem biztosított légutak, átfúródás, vérzésveszély esetén.

Hashajtás: régen bevált módszer volt, de ma már egyáltalán nem indokolt, sőt egyáltalán nem alkalmazzuk. Ennek oka, hogy gyermek- és időskorban okozhat elhúzódó hasmenést, dehidrációt (kiszáradást), vagy az ionháztartás zavarait.

Forrés: Egeszsegkalauz.hu